Salvia officinalis
![]()
"Hogy öregedhetne meg az, kinek zsálya van a kertjében?"
Az orvosi zsálya, ez az árvacsalánfélék családjába tartozó évelő cserje a földközi-tengeri országokból származik. száraz, meszes lejtőkön nő. A zsályát - amelynek neve a latin "salvus", vagyis egészséges szóból származik - már az ókorban ismerték és nagyra értékelték. Szent növényként tartották számon,Amely a halhatatlanság hordozója. A középkorban is hasonló volt a növény megítélése. Univerzális gyógyszerként használták az összes lehetséges betegség kezelésére, például láz, túlzott verejtékezés, meghűlés ellen vagy sebgyógyításra.
A mai gyógyszertudomány is megerősíti a zsálya ezen régi, népi felhasználási módjait. Leveinek értékes összetevői - az illóolajok, a kámfor, a cseranyagok és a keserű anyagok - a torok gyulladásos állapotai, ínyvérzés és a menopauza idején jelentkező éjszakai verejtékezés esetén fejtik ki jótékony hatásukat. Az orvosi zsályából készült forrázat csökkenti a vércukorszintet, élénkíti a gyomorsav kiválasztását, enyhíti a hasi fájdalmakat és a puffadást.
A zsálya kiváló fűszernövény is: enyhén kesernyés illata és kissé kámforos íze jól illik húsokhoz, halakhoz, zöldségekhez, sajtokhoz.
TALAJ / TERMESZTÉS
A napos, szélvédett helyeken nő a legjobban.
A laza, ásványi anyagokban gazdag talajt kedveli.
Az ültetés helyétől függően 30-60 cm magasra nő.
![]()
V, VI, VII, VIII, IX, X
Azonnal felhasználásra egész nyáron gyűjthetők a levei, szárításra azonban csak kevéssel a virágzás előtt.
A középkorban bűvös növényként tartották számon a zsályát, mert úgy gondolták, hogy mágikus ereje van. Ha egy férfi el akarta nyerni egy nő kegyeit, varázsigéket írt három zsályalevélre, elégette őket, a hamut pedig a leány ételébe szórta.
JELLEMZŐK: Ennek az örökzöld félcserjének szerteágazó a gyökérrendszere. Szürkészöld, apró szőrökkel benőtt, hálós mintázatú levelei ráncosak. Májustól júniusig jelennek meg rajta a halványlila, álfűzérben álló virágok. A zsálya jó mézadó növény.
GONDOZÁS - A zsálya laza talajt igényel,amelyet komposzttal és kalciummal javítunk fel. Az agyagos talajt legegyszerűbben homok hozzáadásával lazíthatjuk fel. Hidegebb vidékeken a zsályát célszerűbb télre hűvös, zárt helyre vinni. Tavasszal mindig vágjuk vissza, hogy úja hajtásokat hozhasson. Négy év elteltével a szára elfásul, érdemes más növényt ültetni a helyére.
GYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS - Az első évben csak a leveleket szedjük le, a másodikban virágzás előtt már levághatjuk a fiatal hajtásokat is. A szárításra szánt zsályaágakat kössük kis csokrokba, és akasszuk szellős, árnyékos helyre. Kiszáríthatjuk szárítógépben vagy sütőben, 40°C-os hőmérsékleten. Tépkedjük le az ágakról a megszárított leveleket, és tároljuk sötét, jól záródó edényben. Mivel az elvirágzás után a levelek kemények és rossz ízűek lesznek, lecsíphetjük a hajtásvégeket, hogy ne virágozzanak, így egész nyáron szedhetjük leveleit az ételek ízesítésére.
ALKALMAZÁS - A szárított vagy friss zsálya fűszerként használva egzotikus ízt kölcsönöz a hús- és halételeknek, de a pörkölteknek, szárnyasok töltelékeinek és a salátáknak is. A zsályalevélből készült főzet vagy ital enyhíti az emésztési panaszokat, csökkenti az éjszakai izzadást, gyógyítja a szájüreg és a torok gyulladásait. Fürdővízhez adva enyhíti az irritációt és tisztítja a bőrt.
ÉRDEMES TUDNI - A zsálya, mivel erőteljes az illata, jól bevált szer az olyan kártevők elijesztésére, mint a csiga, a káposztalepke, a levéltetű, vagy a hagymát és a póréhagymát megtámadó hagymamolyok (Acrolepia assectella). Óvintézkedésként ültessünk zsályát a veszélyeztetett növények közelébe. levendulával párosítva a molyokat is elriasztja.
![]()
HOGYAN TERMESSZÜK
A kertészeti boltokban kaphatók különféle zsályamagok, valamint hajtatott palánták is. Az orvosi zsálya mellett (változatainak levele eltérő színű és ízű) léteznek egyéb, díszes virágú fajok, ezek levele azonban fogyasztásra nem alkalmas. Vásárláskor ellenőrizzük, hogy az adott fajta konyhakertben termeszthető-e. Gyógyászati célokra csak orvosi zsályát használjunk. A zsálya jól érzi magát más növények társaságában, például a sziklás konyhakertben. Nagyobb erkélyládában vagy cserépben is termeszthetjük, de vagy fagymentes, 5-10°C hőmérsékletű helyiségben kell átteleltetni, vagy egyéves növénynek tekintjük, és télen veszni hagyjuk.
TERMESZTÉS
1. Az ültetés ideje március-április. Készítsünk földet egy ládába/cserépbe, szórjuk bele a magokat, és takarjuk be vékony földréteggel. Legjobb, ha az ablakpárkányon tartjuk, 20°C körüli hőmérsékleten. Hogy a csírázás ideje alatt folyamatosan nedves maradjon, az edényt üveglappal vagy fóliával takarjuk be.
2. amikor a palánták első leveleiket hozzák, ültessük szét őket külön kis cserepekbe.
3. Ha már gyökeret eresztettek, kb. május közepén, ültessük ki őket szabad földbe, egymástól 40 cm távolságra, esetleg 20-25 cm átmérőjű cserepekbe vagy egy nagy erkélyládába.
SZAPORÍTÁS
A zsálya általában maga hoz létre dugványokat a földhöz közeli ágain vagy a gyökerén. Nagyobb növények esetén ezeket nyugodtan levághatjuk. Éles késsel válasszuk le úgy, hogy a szárat ne sértsük meg. A dugványokat ültessük tőzeg és homok keverékével teli cserépbe, tegyük sötét helyre, és öntözzük rendszeresen. Csak akkor szabad nagyobb cserépbe vagy ágyásba ültetni a növényeket, ha már meggyökereztek, és új leveleket hoztak
![]()
Az orvosi zsálya, ez az árvacsalánfélék családjába tartozó évelő cserje a földközi-tengeri országokból származik. száraz, meszes lejtőkön nő. A zsályát - amelynek neve a latin "salvus", vagyis egészséges szóból származik - már az ókorban ismerték és nagyra értékelték. Szent növényként tartották számon,Amely a halhatatlanság hordozója. A középkorban is hasonló volt a növény megítélése. Univerzális gyógyszerként használták az összes lehetséges betegség kezelésére, például láz, túlzott verejtékezés, meghűlés ellen vagy sebgyógyításra.
A mai gyógyszertudomány is megerősíti a zsálya ezen régi, népi felhasználási módjait. Leveinek értékes összetevői - az illóolajok, a kámfor, a cseranyagok és a keserű anyagok - a torok gyulladásos állapotai, ínyvérzés és a menopauza idején jelentkező éjszakai verejtékezés esetén fejtik ki jótékony hatásukat. Az orvosi zsályából készült forrázat csökkenti a vércukorszintet, élénkíti a gyomorsav kiválasztását, enyhíti a hasi fájdalmakat és a puffadást.
A zsálya kiváló fűszernövény is: enyhén kesernyés illata és kissé kámforos íze jól illik húsokhoz, halakhoz, zöldségekhez, sajtokhoz.
TALAJ / TERMESZTÉS
A napos, szélvédett helyeken nő a legjobban.
A laza, ásványi anyagokban gazdag talajt kedveli.
Az ültetés helyétől függően 30-60 cm magasra nő.
Azonnal felhasználásra egész nyáron gyűjthetők a levei, szárításra azonban csak kevéssel a virágzás előtt.
A középkorban bűvös növényként tartották számon a zsályát, mert úgy gondolták, hogy mágikus ereje van. Ha egy férfi el akarta nyerni egy nő kegyeit, varázsigéket írt három zsályalevélre, elégette őket, a hamut pedig a leány ételébe szórta.
JELLEMZŐK: Ennek az örökzöld félcserjének szerteágazó a gyökérrendszere. Szürkészöld, apró szőrökkel benőtt, hálós mintázatú levelei ráncosak. Májustól júniusig jelennek meg rajta a halványlila, álfűzérben álló virágok. A zsálya jó mézadó növény.
GONDOZÁS - A zsálya laza talajt igényel,amelyet komposzttal és kalciummal javítunk fel. Az agyagos talajt legegyszerűbben homok hozzáadásával lazíthatjuk fel. Hidegebb vidékeken a zsályát célszerűbb télre hűvös, zárt helyre vinni. Tavasszal mindig vágjuk vissza, hogy úja hajtásokat hozhasson. Négy év elteltével a szára elfásul, érdemes más növényt ültetni a helyére.
GYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS - Az első évben csak a leveleket szedjük le, a másodikban virágzás előtt már levághatjuk a fiatal hajtásokat is. A szárításra szánt zsályaágakat kössük kis csokrokba, és akasszuk szellős, árnyékos helyre. Kiszáríthatjuk szárítógépben vagy sütőben, 40°C-os hőmérsékleten. Tépkedjük le az ágakról a megszárított leveleket, és tároljuk sötét, jól záródó edényben. Mivel az elvirágzás után a levelek kemények és rossz ízűek lesznek, lecsíphetjük a hajtásvégeket, hogy ne virágozzanak, így egész nyáron szedhetjük leveleit az ételek ízesítésére.
ALKALMAZÁS - A szárított vagy friss zsálya fűszerként használva egzotikus ízt kölcsönöz a hús- és halételeknek, de a pörkölteknek, szárnyasok töltelékeinek és a salátáknak is. A zsályalevélből készült főzet vagy ital enyhíti az emésztési panaszokat, csökkenti az éjszakai izzadást, gyógyítja a szájüreg és a torok gyulladásait. Fürdővízhez adva enyhíti az irritációt és tisztítja a bőrt.
ÉRDEMES TUDNI - A zsálya, mivel erőteljes az illata, jól bevált szer az olyan kártevők elijesztésére, mint a csiga, a káposztalepke, a levéltetű, vagy a hagymát és a póréhagymát megtámadó hagymamolyok (Acrolepia assectella). Óvintézkedésként ültessünk zsályát a veszélyeztetett növények közelébe. levendulával párosítva a molyokat is elriasztja.
A kertészeti boltokban kaphatók különféle zsályamagok, valamint hajtatott palánták is. Az orvosi zsálya mellett (változatainak levele eltérő színű és ízű) léteznek egyéb, díszes virágú fajok, ezek levele azonban fogyasztásra nem alkalmas. Vásárláskor ellenőrizzük, hogy az adott fajta konyhakertben termeszthető-e. Gyógyászati célokra csak orvosi zsályát használjunk. A zsálya jól érzi magát más növények társaságában, például a sziklás konyhakertben. Nagyobb erkélyládában vagy cserépben is termeszthetjük, de vagy fagymentes, 5-10°C hőmérsékletű helyiségben kell átteleltetni, vagy egyéves növénynek tekintjük, és télen veszni hagyjuk.
TERMESZTÉS
1. Az ültetés ideje március-április. Készítsünk földet egy ládába/cserépbe, szórjuk bele a magokat, és takarjuk be vékony földréteggel. Legjobb, ha az ablakpárkányon tartjuk, 20°C körüli hőmérsékleten. Hogy a csírázás ideje alatt folyamatosan nedves maradjon, az edényt üveglappal vagy fóliával takarjuk be.
2. amikor a palánták első leveleiket hozzák, ültessük szét őket külön kis cserepekbe.
3. Ha már gyökeret eresztettek, kb. május közepén, ültessük ki őket szabad földbe, egymástól 40 cm távolságra, esetleg 20-25 cm átmérőjű cserepekbe vagy egy nagy erkélyládába.
SZAPORÍTÁS
A zsálya általában maga hoz létre dugványokat a földhöz közeli ágain vagy a gyökerén. Nagyobb növények esetén ezeket nyugodtan levághatjuk. Éles késsel válasszuk le úgy, hogy a szárat ne sértsük meg. A dugványokat ültessük tőzeg és homok keverékével teli cserépbe, tegyük sötét helyre, és öntözzük rendszeresen. Csak akkor szabad nagyobb cserépbe vagy ágyásba ültetni a növényeket, ha már meggyökereztek, és új leveleket hoztak
